Civil sportszervezetek helye és szerepe a Belügyminisztérium szerveinél.

1945-ben a háborút követően központi utasításra megyeszékhelyeken Rendőr Egyesületeket alapítottak. Feladatuk az állomány részére kulturális, sport és egyéb programok szervezése.

1950-ben központi akarattal létrehozták a Dózsa Sportegyesületeket és megszüntették az addig működő egyesületeket. A megyeszékhelyeken létrehozott Dózsa Sport Egyesületeket legfontosabb célkitűzése a minőségi sportnak bázist biztosítsanak. Valamint az állomány részére továbbra is biztosítsák a kulturális és sport programokat.

Ennek a „másodlagos” feladatnak a Dózsa egyesületek nem tudtak eleget tenni, ezért 1975-ben minden önálló belügyi egységnél /rendőr-főkapitányságok és határőrigazgatóságok/ létre kellet hozni a Testnevelési és Sport Bizottságot, valamint a Közművelődési Bizottságot.

Rendszerváltásig az „egyéb” feladatokat /bűnmegelőzés, közlekedésbiztonság, nyugdíjas, közművelődés, sport stb. / vezetők által kiválasztott és megbízott „bizottságok” keretein belül oldották meg.

Sport területén a Testnevelési és Sportbizottságok feladat lett volna a sportélet fejlesztése. Ezeknek a szervezeteknek a hatékonysága rendkívül eltérő volt. Ez függött a bizottságokban tevékenykedők szakértelmétől és hozzáállásától. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy papíron jól működtek, de valójában hatékonyságuk nagyon alacsony szintű volt.

Ezeknek a szervezeteknek a működését 1990-ben visszavonták, amivel teljes mértékben megszüntették a sport társadalmi szervezeteknek a működését.

1989-ben a „rendszerváltás” idején az ellenzéki kerekasztalnál megfogalmazódott egy gondolat és állásfoglalás született arról, hogy a fegyveres erők és testületek a nem alapfeladatukat képező tevékenységet szervezzék ki „társadalmi” szervezetekbe. Ide tartoznak a már fent említett tevékenységek.

A Honvédségnél ez a folyamat a következőképpen valósult meg.

1990- februárjában minden szervezeti egységnél létrehozták a Bajtársi Egyesületet, mint társadalmi szervezetet. Amikor ezek megalakultak akkor 1990. áprilisában összehívták az egyesületeket és megalakították a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségét /BEOSZ/. Ami azóta is fokozatosan fejlődik és ellátja a feladatát.

A sportot is felvállalták, de mivel a sport jelentős fejlődésen ment keresztül ezért 2002-ben a honvéd sportegyesületek megalakították a Honvédelmi Sportegyesületek Országos Szövetségét /HOSOSZ/. Mind a két szervezet jelenleg nagyon aktívan működik. Tevékenységükről meg lehet tekinteni a szervezetek honlapjait. Működésükhöz a HM és a hadsereg előre tervezhető módon anyagi támogatást biztosít /pénzügyi, létesítmény használat, gépjármű igénybevétel stb./

2000. február 8-án megalakult a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége.

2017.01.11-én Létrehozták a Honvédelmi Sportszövetséget, amelynek legfőbb célja a honvédelmi nevelés elősegítése és az utánpótlás kinevelése. A szövetség napjainkban is nagyon hatékonyan végzi.

2017-ben létrehozták Magyar Honvédség Sport századot élsportolókból. Az alegység feladata a katonai szolgálat, valamint a toborzásban és a hazafias és honvédelmi nevelés népszerűsítésében való közreműködés. A Sportszázad kettős életpályamodellt biztosít az állomány tagjai számára, vagyis a versenysport mellett lehetőséget ad arra, hogy a katonasportolók megalapozzák a sport utáni civil életüket is. A versenyzők a legrangosabb világversenyeken képviselik Magyarországot és a Magyar Honvédséget.

A század tevékenysége nagyon sikeres ezért a megnövekedett létszám miatt 2025-ben létrehozták 2.  századot.

A fent leírtakból látható a Honvédség keretében végbement folyamat és az elért eredmények.

A Belügyminisztériumnál ezek a folyamatok nem történtek meg.

A következőkben a Belügyminisztérium testnevelés, sport és közösségépítő tevékenységével foglalkozom.

1985-ben megindult egy folyamat, amely a fent említett témakört érintette. Ez egy szakmai program volt, amely független volt a politikai irányítástól.

 A program elemei közül néhányat megemlítek:

• az állomány kondicionális állapotának objektív mérése, az adatok feldolgozása.
• az állomány egészségi állapotának mérése és az adatok feldolgozása,
• az állomány aktuális állapota a szolgálat ellátáshoz /akkut betegségek és a táppénzes napok számának aránya
• ajánlott fizikai aktivitás bevezetése
• felvételi rendszer kidolgozása
• a fizikai aktivitást segítő programok kidolgozása
• 2 óra munkaidő kedvezmény biztosítása a felkészüléshez
• egészségi és kondicionális állapot mérése
• közösségépítés
• stb.

A fentiekből látható, hogy a belügyi képzés szervezői készen álltak megreformálni az állomány képzési rendszerét.

1990. június 16-ra a BM Klubba összehívták kiképzés, testnevelés, sport és közművelődés területén dolgozó szakembereket egy értekezletre. Az értekezlet legfőbb célja az volt, hogy a „romokban” lévő belügyi képzési rendszer megmaradt értékeit átmentsék és alapot adjanak a következő időszak szakmai tevékenységének.

Itt a kiképzés és a sport területéről olyan szakemberek vettek részt, akik már évekkel előtte elkezdtek a rendészeti állomány szolgálati feladatokra történő felkészítésében egy minőségi változást előkészíteni.

Ennek eredményeként 1990. június 16-án megalakult a BM Testnevelési és Sportkollégium. / BM TSK/

A kollégium a kezdeti időben független szakmai szervezetként működött. Később miniszteri rendelettel a BM Közigazgatási államtitkár hatáskörébe került. 

A kollégium konkrét javaslatot készített és küldött meg Belügyminiszter részére.  Ezt az anyagot az országos szervek /rendőrség, határőrség és a tűzoltóság/ vezetőivel egyeztette.

Ennek a programnak részét képezte a „társadalmi szervezetek” feladata és együttműködése a Belügyminisztériummal.

1990-ben a társadalmi szervek területén a változtatást lassan lehetet végrehajtani. Ennek egyik oka a minőségi sportot biztosító Dózsa sportegyesületek helyzete és státuszuknak a rendezése volt. Ezzel kapcsolatos döntést az illetékesek 1991-ben hozták meg.

A döntés lényege:

• meg kellet szüntetni a sportstátuszokat,
• meg kell szüntetni a pénzügyi és anyagi támogatást,
• rendezni kellett a Dózsa sportegyesületek által használt létesítmények helyzetét,

A Kollégium által felmerült annak a lehetősége, hogy a Dózsa sportegyesületek a státuszuk megváltozásával átállhatnak az állomány felkészítését segítő sportszervezetekké. Ezt az elképzelést azért nem lehetett megvalósítani mivel Dózsa sportegyesületek nagyon rossz gazdasági helyzetben voltak. Rendészeti sportba történő integrálásuk jelentős hátrányt okozott volna.

Az új önkéntes sportegyesületi rendszer beindítását az is akadályozta, hogy belügyi vezetői állomány előtt abban az időben sok fontos és bizonytalan tényező között ez a terület nem ért el olyan ingerküszöböt, hogy állást foglaljanak.

1994-re a belügyi képzési rendszer elért egy olyan szintet, ahol már szükséges volt az állomány képzését segítő hatékony társadalmi sportrendszer létrehozására. Az 1996-ban életbe lépő szolgálati törvény meghatározta azt a kondicionális követelmény szintet, aminek az állomány tagjainak meg kell felelni.

A felkészülés legfőbb bázisának az önkéntesen megalakúló és szerveződő rendészeti sportegyesületeket tekintettük.

Ezeknek az egyesületeknek a koordinálására létrehoztuk a Magyar Rendészeti Sportszövetséget!

Itt meg kell említenem egy nagyon fontos dolgot! Az állomány képzését a Belügyminisztériumnak kell megoldani!

A Magyar Rendészeti Sportszövetségnek ezt feladatot kell támogatnia a civil szervezetek speciális lehetőségeivel.

Sajnálatos, hogy a személyi állomány egészségmegőrző és kondicionális állapotának javítását, szinten tartását szolgáló programot napjainkban sem értik. 

 1994-ben 4 rendészeti sportegyesület megalakította a Magyar Rendészeti Sportszövetséget.

A szövetség megalakításával utat mutatott a már alapításra felkészülteknek és 1994 végére az MRS tagegyesületeinek száma meghaladta a húszat.

1994-től megindult egy tartalmas és sikeres folyamat, amely 2012-ig nagyon sok tanulsággal és tapasztalattal járt.

A tapasztalatokat levontuk és megpróbáltunk mindig javítani a szervezet tevékenységén.

Mindez tartott 2012-ig amikor a szervezetnek olyan ügyvezető elnöke lett, akinek fogalma nem volt a rendészeti állomány képzéséről és sportjáról, nem tudta az MRS küldetését és nem utolsó sorban nem értett a civil szervezet vezetéséhez. Ennek következtében meg sem értette milyen változtatások történtek a sport területén, amihez alkalmazkodni kellett volna. Sportstratégia, finanszírozás, pályázatok. Ezek a szakmai fogalmak rendkívül messze voltak az elnöktől. Ennek következtében a rendészeti sport rendkívüli hátrányba került.

Egy példa: MRS-t integrálni kellett volna olyan országos szervezetekbe, ahol információhoz és anyagi forráshoz jutnak /Sportlövők Szövetsége, Szabadidősport Szövetség, stb/. 

Semmi sem történt, egyéni kezdeményezésre az MRS felvételt nyert a Magyar Szabadidősport Szövetségbe. Ezt követően az MRS ügyvezető elnöke arra nem volt képes, hogy 5 év alatt egyszer elmenjen a MASPORT közgyűlésre, hogy sportszakmai információkhoz ezen keresztül pénzügyi forrásokhoz jussunk. Ezzel a hanyagságával megfosztotta a tagegyesületek az információktól és jelentős anyagi forrásoktól.

2013-tól jelentős pályázati források álltak rendelkezésre az egészséges életmód és sport kategóriákban amire a rendészeti sportegyesületek pályázhattak volna, de ez nem történt meg.

2012-től a Magyar Rendészet Sportszövetség nem tölti be az alapszabályban meghatározott feladatát!

Idézet a Magyar Rendészeti Sportszövetség Alapszabályából!

„MRS fő feladata, a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek (rendőrség, büntetés-végrehajtás, nemzetbiztonsági szakszolgálat, tűzoltóság, katasztrófavédelem, TEK NVSZ, AH stb.) állományának és azok családtagjainak a 28 tagegyesületben történő szabadidős- és versenysport tevékenységét koordinálja.”

JAVASLAT

1, A Belügyminisztériumnak szüksége van egy erős és hatékony működő sport civil szervezetre.

2, Az állománynak szüksége van egy olyan hatékony rendészeti sportszövetségre, amely segíti őket a szolgálati feladatokra történő felkészítésben és a közösségépítésben. Valamint lehetőséget biztosít a családtagok és a rendőri munkát támogatók részére a rendszeres sportolásra.

Megjegyzés: amikor javaslatot tettünk az új képzési program bevezetésére, akkor figyelembe kellet vennünk az állomány szolgálati elfoglaltságát. Az állomány szolgálati elfoglaltsága rendkívül eltérő. Ezért olyan rendszeres képzés, mint a honvédségnél folytatnak, nem valósítható meg.

A programnál nagyon építettünk az állomány közreműködésére. Ennek lényeges eleme, meghatározzuk az elvárást és elősegítjük a felkészülést. Ezt a felkészülést legjobban egy jól működő sportszervezetben lehet folytatni.

Itt figyelembe kell venni olyan nagyon komoly tényezőt, hogy az állomány lehetőség szerint a családtagjait is be tudja vonni kondicionális állapot fenntartása és a szabadidő kulturált eltöltésébe.

Sajnálatos, mára már csak a felmérés maradt!

3, A Belügyminisztériumnak szüksége van egy olyan hatékony és kiszámítható sportszervezetre, amely méltó módon képviseli az országot a nemzetközi kapcsolatokban.

USPE, USIP, WPFG

4, A rendészeti sportegyesületeknek szüksége van olyan erős sportszövetségre, amely

• népszerűsíteni és fejleszteni az állomány és családtagjaik testkultúráját
• összehangolni a rendészeti sportegyesületek stratégiáját
• összehangolni a rendészeti sportegyesületek szakmai programjait
• képviselni az egyesületek érdekeit
• a rendvédelem és társadalom kapcsolatának erősítését
• egészséges, fizikailag felkészült állományt biztosítani a szolgálati feladatokhoz
• együttműködni a sportági szakszövetségekkel
• hozzájárulni az állomány és családtagjaik szabadidő egészséges és hasznos eltöltéséhez és felzárkózni az EU szabadidősport kultúrájához
• közreműködni s port feltételeinek megteremtéséhez
• sportszakmai szolgáltatást nyújtani
• pályázati források figyelése, tagegyesületek támogatás, tagegyesületek érdekeinek képviselete
• belügyi állomány részére kiszámítható és hatékony szabadidős sportverseny programot biztosítani

Nagyon röviden ennyit tudtam összerakni. Valójában minden sorhoz lehetne még rengeteget írni.

Nagyon fontos egy jól működő rendszer kialakítása! Most nincs!

2026. 06.12.

Aszalós Imre nyá. r. alezredes. r. tanácsos

okleveles sportszervező

Debreceni Rendőr Sportegyesület elnöke

Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetség elnöke

BM Testnevelési és Sportkollégium elnöke 1994-2006.

MRS elnökségi tag 1996-2014.