Rend-kívüli Szakosztályunk életében immár hagyománynak számít ez a program, évek óta megtesszük ezt a távot, amit megérdemelt, kellemes pihenés, kikapcsolódás követ.

Két csoport indult gyalog 9 órakor. Az egyik Debrecen, Benczúr Gyula utcáról, a másik Józsa Kiss Erdő Csárdától (ami már nem működik, üresen árválkodik az egykor szép napokat megélt épület).

Út közben találkozott a két társaság és közösen folytattuk a túrát Zelemérig.

A „Zeleméri csonka torony” romjai új életre keltek, szépen rendbe van rakva a kirándulók által igencsak kedvelt hely. Eddig minden évben találkoztunk ott túrázókkal. Ebben az évben egy ifjú pár és a fotósuk tette még különlegesebbé a tájat, ott készítették eddigi életük legszebb napját megörökítő fényképeiket: a menyasszony csodás hófehér ruhában, a vőlegény is helyes volt. A fényképészük segítségével készült közös fotó a házasulandókkal a mi csoportunk és az ő fényképezőgépükkel is.

Öröm töltötte meg a szívünket, nem csupán a boldog fiatalok láttán, hanem a kifogástalan környezetet szemlélve is. Nagyon látványos a faoszlopokkal kerítésszerűen körülvett domb. Harmonizál, illik a tájba a nagy fából készült szobor, a domb alján körben elhelyezett fa asztalok padokkal, ahol kellemesen ülve fogyasztható el a hozott útravaló.

Tájékoztató táblán olvasható a hely története, tudnivalók.

Különös hangulata van az egésznek és jó látni, hogy nem az enyészeté, hanem gondozott, rendezett, hosszú ideig lehet még rá számítani, látogatható az e szépséget kedvelők számára.

A menetrend szerinti „kis piros vonat” is megérkezett és továbbindult.

A hátizsákokból előkerült elemózsia és innivaló elfogyasztása után újult erővel indultunk vissza az ekkor már tűző napsütésben, amiből eddig az erdőben a fák árnyékában nem részesültünk.

A vasúti sínek mentén lépkedtünk, majd kis ösvényeken és végül a kiépített úton.

Összekötve a kellemest a hasznossal, aki nem vállalta a kb. 17 km-es gyaloglást, szorgoskodhatott a főzésben, így Herbák Feri elkészítette a finom slambucot Nagyné Zsuzsa és néhány kukta segítségével, mire befejezte a túrát a gyalogló csapat. Aki rendelkezik Nordic Walking bottal és némi alapképzéssel e téren, bottal, aki nem, bot nélkül rótta a kilométereket.

Az út porát lemosva 14 óra körül elfogyasztottuk a frissen főtt finomságokat, majd levezetésképpen lengőtekézés közben hűsöltünk a gyümölcsfák árnyékában.

Gyaloglás közben, evés előtt és után megbeszéltük a fontos dolgokat, így testi-lelki felfrissülést, felüdülést jelentett a közös program.